Hürrem lánya, Mihirimah volt Szulejman kedvenc gyermeke

A Szulejmán című török sorozatban megszületett a szultán és Hürrem második gyermeke, egy kislány, aki a Mihirimah nevet kapta. Gondolhatnánk azt, amit az anya is gondolt abban a pillanatban, amikor megtudta, hogy lánya született: ennek a gyermeknek sok haszna nem lesz.

Ennek ellenére - bár nem tudjuk, hogy valójában hogy történt - a szultán örömmel üdvözölte a kislányát, így az anya is megnyugodott. Ez idáig nem is túl érdekes, vagy különös sztori, az viszont már sokkal izgalmasabb történet, hogy mi lett a lánnyal, akit először elutasított magától Hürrem. 

Amint cseperedett, Mihirimah beutazta az egész nagy Oszmán Birodalmat az apjával, megszemlélte a meghódított a földeket, sőt, egy perzsa irodalmi alkotásban azt is leírták, hogy Batal nevű arab lován  még csatában is részt vett Észak-Egyiptomban.

17 évesen férjhez ment Rüstem pasához, Szulejmán akkori nagyvezíréhez. Nem csak az apjával működött együtt, de az anyjának is remek társa volt az intrikálásban. A szultánnal azonban különleges volt a kapcsolata, Hürrem halála után tanácsadóként dolgozott mellette, sőt, ő ambicionálta, hogy támadja meg a máltai lovagokat, még anyagilag is támogatta a háborút.  Apja halála után mindent megtett, hogy Szelimet, az öccsét trónra segítse.

Törökországban hagyomány volt, hogy a Valide Sultan komoly összegekhez fért hozzá az állami költségvetésből, és mivel az öccse lett a szultán, a Valide Sultán hatalmával rendelkezett Mihirimar is. A gazdasági erőforrásokat használva a hercegnő gyakran finanszírozott nagy építészeti projekteket. 

Apja főépítésze, Mimar Sinan segítette ebben, ő tervezte a mecseteket, mint például a Mihirimah nevét viselő mecsetet és az Ískele mecsetet is. A legenda szerint az építész halálosan szerelmes volt a hercegnőbe, ezért úgy építette meg a mecseteket, hogy a napéjegyenlőség napján, azaz március 21-én, Mihirimah feltételezett születésnapján, míg az egyik mögött lebukik a Nap, a másik fölött már emelkedik is a Hold. 

Mihirimah 1578-ban halt meg Isztambulban. A szultán kikötötte, hogy a türbéjében a gyerekei közül csak a lányát helyezhetik majd el halála után, számára ő volt a legfontosabb életében és halálában is.